Az ostor vége mindig rajtunk csattan. Aztán mehetünk a sóhivatalba, meg folyamodvány, kérvény, reklamáció és majd talán, és harminc napon belül.

Kötelező biztosítást kötöttem. Mert kötelező. Kértem a biztosítónál, hogy a folyószámláról vonják le. És autóztam boldogan.

Aztán kaptam egy sms-t, hogy nem teljesült átutalás, …......... Biztosító. Nem értettem. A számlámon volt pénz. Aztán jött még egy sms. Meg még egy. Nem foglalkoztam a dologgal igazán, gondoltam majd megoldják egymás közt, hiszen valamikor egy cég voltak, vagy leányvállalat, vagy mi a frász. Aztán egy hónap elteltével kapok egy levelet, a biztosítótól, hogy nem tudják levonni a kívánt összeget. A legközelebbi alkalommal, ahogy tudtam, na jó nem aznap, bementem személyesen.

Sorszám, várakozás.

Közölték velem, hogy a banknál valami bibi van, és fáradjak be, és intézkedjek ott, és felírták a számlaszámot, hogy utaljak.

Irány a bank.

Sorszám, várakozás.

A bankban felvilágosítottak, hogy a biztosítótól semmiféle megkeresést, szerződést nem kaptak, hogy bármit is le akarnának vonni a számlámról, ezért nem engedélyezték a levonást. Mondom, akkor átutalom az összeget, és akkor meg van oldva.

A bankban informáltak, hogy ne utaljak ott helyben, mert az pénzbe kerül, inkább otthonról interneten keresztül.

Hazamentem, átutaltam interneten, megnyugodtam.

És autóztam boldogan.

Eltelt egy hét. Jön a levél, hogy nincs kötelező biztosításom, mert nemfizetés miatt felmondták.

Irány a biztosító, paprikás hangulatban.

Sorszám, várakozás.

Kicsit felemeltem a hangomat.

A biztosítónál megosztották velem az információt, hogy igaz, hogy átutaltam a pénzt, de a bank csak két nap múlva utalta nekik, és amikor bent jártam náluk, akkor a hatvanadik nap volt (persze ott akkor, erről nem tájékoztattak), és hatvannapi nemfizetés után megszüntetik a biztosításomat.

Megköszöntem szépen a részvételt, és akkor én most mit csináljak, hogy legyen egy kötelező biztosításom?

Biztosítottak, hogy ennek semmi akadálya, fizessek be 25 ezer forintot és már van is biztosításom.

- Meeeeennyit?- kérdeztem én lelkiismeretesen és hangosan. És legfőképp mire?

Tudatták velem, hogy ebben benne van a biztosítási díj, amit nem tudtak levonni, meg a büntetés, amiért két hónapig úgy autóztam, hogy nem volt biztosításom, plusz a következő kéthavi díj.

Ezt a MABISZ-nak kell fizetnem, mert HA az elmúlt két hónapban balesetet okoztam VOLNA, akkor a MABISZ állt VOLNA jót értem, és fizette VOLNA a kárt.

-       VOLNA? - kérdeztem cinikusan.

-       Volna – válaszolták pofátlanul és szemlesütés nélkül.

-       És én most fizetek azért, hogy HA? – kérdeztem ironikusan.

-       Igen. - felelték magától értetődően.

Valószínűleg látták rajtam, hogy közel állok ahhoz, hogy hirtelen felindulásból…, mert kecsegtetően, csaknem csábosan és ingerkedően, azt mondta a hölgy, hogy:

-       De van lehetőség...

-       Mire van lehetőség? - kérdeztem szarkasztikusan.

-       Ha ír egy levelet a MABISZ-nak, hogy a hatvanadik napon utalta át a pénzt, csak a bank késlekedett, akkor talán...

-       És akkor holnapra lesz kötelező biztosításom, mert holnap indulunk a Balatonra, és kötelező nélkül nem szeretnék elindulni?

-       Nem lesz.

-       Akkor marad a 25 ezer forint befizetése, illetve csak 12 ezer, mert 13 ezret már átutaltam a hatvanadik napon.

-       Azt sajnos nem tudjuk beszámítani.

-       Valahogy éreztem, hogy ezt fogja mondani. És mégis mikor kapom vissza a 13 ezer forintomat?

-       Két-három napon belül.

-       Aha... - mondtam kétkedve.

Ez volt pontosan két hete. Természetesen még egy fillért sem kaptam vissza.